Tartalom

A determinánsok olyan szavak, amelyeket a főnévi mondatrész elé teszünk, hogy a dolog azonosságát meghatározzuk. A legfontosabb determináns a határozott névelő la.

La -- határozott névelő

A la szó jelöli, hogy egy bizonyos dologról beszélünk, amelyet a megszólított személy ismer.

A la nem kap sem J, sem N végződést:

  • la domo = az általad ismert ház
  • la bela junulino = az általad ismert szép lány.
  • la junulinoj = az általad ismert lányok
  • la altaj montoj = az általad ismert magas hegyek
  • la ruĝajn krajonojn = az általad ismert vörös ceruzákat

egyes esetekben használható a l' rövid, hiányjeles alakja.

La a főnév más jelzői előtt áll. Esetleges elöljárószót tehetünk a la elé:

  • en la domo
  • ĉe la bela junulino
  • pri la altaj domoj

Egyediségek

Amikor egyediségekről beszélünk (nem fajról), la azt jelenti, a beszélő feltételezi, hogy a megszólított ismeri a témát. A la ilyenkor többé-kevésbé azt jelenti: "tudod, miről beszélek".

A la (vagy más determináns) hiánya azt jelenti, hogy a beszélő feltételezi, hogy a megszólított nem ismeri a dolgot. A determináns hiánya többé-kevésbé azt jelenti, "hogy te nem tudod, miről beszélek". A determináns hiánya azt is jelentheti, hogy nem fontos az identitás. A la nem használata ugyanúgy lényeges, mint a la használata.

  • La rozo apartenas al Teodoro. - A rózsa Teodoróé (Tódoré).

    A beszélő feltételezi, hogy a hallgató érti, milyen rózsáról van szó.

  • Al Teodoro apartenas rozo. - Teodorónál van egy rózsa.

    Most egy olyan rózsáról van szó, amelyet a hallgató nem ismer.

  • Domo brulas! - Ég egy ház!

    Egy egyedi ház ég, de a beszélő nem biztos, hogy a hallgató tudja, milyen házról van szó, vagy lehet, hogy a beszélő maga sem tudja, melyik ház ég.

  • La domo brulas! - Ég a ház!

    A beszélő tájékoztatni akar, hogy most ég az a bizonyos ház, amelyet a hallgató feltételezhetően ismer (talán éppen az otthona az).

  • Venis multaj gastoj al via festo, ĉu ne? - Sok vendég jött el az ünnepedre, ugye?

    A vendégek, jóllehet, meghatározott személyek voltak, de itt multaj gastoj kifejezés csak tájékoztat a vendégek mennyiségéről. Az egyediségük vagy csoportos létük nem fontos.

Előbb említett

Rendszerint valami ismert dolog, mert már korábban megemlítették. A la ekkor azt jelenti, hogy újra megemlítünk valami már korábban tárgyalt dolgot. A la kihagyása azt jelenti, hogy az elbeszélésbe valami újat viszünk be:

  • Mi havas grandan domon. La domo havas du etaĝojn. - Nagy házam van. A ház kétemeletes.

    Az első említésnél a hallgató még nem tudja, milyen házról van szó. Ezért a beszélő nem használja a la névelőt. A második említésnél a beszélő hozzáteszi a la névelőt, hogy megmutassa, hogy a már említett házról van szó. Ha akkor nem használná a la névelőt, a hallgatónak feltételeznie kellene, hogy egy másik házról van szó, mint az éppen megemlített vagy általában egy házról van szó (bármelyik ház).

  • En tiu ĉi skatolo estas frukto. La frukto estas ronda. - Ebben a dobozban van egy gyümölcs. A gyümölcs kerek.

    Először a frukto (gyümölcs) új dolgot vezet be. Tehát a hallgató tudja, hogy van gyümölcs a dobozban. Később a beszélőnek már ugyanerről a gyümölcsről így kell beszélnie: la frukto.

  • Mi havas tri infanojn. La infanoj ofte ĝojigas min. - Három gyermekem van. A gyerekek gyakran felvidítanak.

    La mutatja, hogy újra a már említett gyermekekről van szó.

  • Sur la strato iris tri viroj. Ili aspektis kiel friponoj. Subite la tri friponoj malaperis en bankon. Ŝajnis, ke la banko estas prirabota. - Az utcán három férfi ment. Szélhámosok voltak. Hirtelen a három szélhámos eltűnt a bankban. Úgy látszott, hogy a bankot éppen ki fogják rabolni.

    A három férfi első említése után, és azzal az információval, hogy szélhámosok voltak meg lehet őket nevezni így: la (tri) friponoj (a 3 szélhámos). A la (tri) friponoj mondatrész itt éppen ennek a három férfinek a leírása. A bank első megemlítése után így is nevezhetjük: la banko (a bank).

Nem szükséges pontosan ugyanazokat a szavakat használni, hogy a la névelővel álló dologról beszéljünk:

  • Tre malproksime de ĉi tie loĝis reĝo, kiu havis dek unu filojn kaj unu filinon, Elizon. La dek unu fratoj iradis en la lernejon kun stelo sur la brusto kaj sabro ĉe la flanko. - Nagyon messze innen lakott egy király, akinek volt 11 fia és 1 lánya, Elizo. A 11 testvér iskolába ment csillaggal a mellén és oldalt pajzzsal.

    Bár először említjük meg a fiukat, később mégis meg lehet őket nevezni a (11) testvér formájában.

Közvetetten említett, kitalálható

Gyakran valami azért ismerős, márt más korábban említett dolog révén megértjük a létezését, vagy mert a hallgatónak megvan a szükséges világról alkotott tudása:

  • Mi aĉetis aŭton, sed la motoro ne funkcias. - Vettem egy autót, de a motor nem működik.

    Maga a motor nincs közvetlenül megemlítve korábban, csak az autó, de mert minden autónak van általában motorja, a hallgató meg tudja érteni, hogy az éppen említett autó motorjáról van szó. Azt is lehetne mondani ĝia motoro (motorja), ami még világosabb is lenne.

  • Mi manĝas per la buŝo kaj flaras per la nazo. - A szájammal eszem, és az orrommal szagolok.

    A hallgató tudja, hogy a beszélő ember és hogy az embernek van szája és orra. A La buŝo és a la nazo így egyenlő mia buŝo és mia nazo kifejezéssel. El is lehetne hagyni a la névelőt, de akkor kicsit úgy hangzana, mintha a beszélő kételkedne abban, hogy a hallgató tudja, hogy az embernek van szája és orra.

Teljesen leírt

Egy mondatrésznek lehet jelzője vagy kiegészítője, amelyek megmagyarázzák azt, amiről szó van.

  • Jen kuŝas la ĉapelo de la patro. - Itt van az apa kalapja.

    A de la patro bővítmény megmagyarázza, kinek a kalapjáról van szó. Beleérthető, hogy az apának csak ez az egy kalapja van. Ha nem használnánk a la névelőt, nem kellene feltételeznünk, hogy az apa több kalapja közül ez csak az egyik kalap.

  • Por la hodiaŭa tago mi ricevis duoblan pagon. - A mai napra kétszeres fizetést kaptam.

    A hodiaŭa jelző egészen jól megmagyarázza, melyik napról van szó.

  • Mi redonas al vi la monon, kiun vi pruntis al mi. - Visszaadom neked azt a pénzt, amelyet kölcsönadtál nekem.

    A kiun vi pruntis al mi tagmondat egészen jól megmagyarázza, milyen pénzről van szó.

  • Mi vojaĝis al la urbo Pekino. - Peking városba utaztam.

    A Pekino név jól azonosítja a várost.

Közvetlenül látott

Egy dolgot lehet azért is ismerni, mert a hallgató közvetlenül látja, vagy másképpen veszi észre:

  • La domo estas vere bela. - A ház igazán szép.

    Így mondhatjuk, amikor a beszélők szintén látják a házat.

  • La floroj odoras tre bone. - A virágok nagyon illatosak.

    Így mondhatjuk, amikor a hallgató maga is látja vagy érzi a virágokat, és így könnyen megérti, milyen virágokról van szó.

Általában ismert, egyedi

Egy dolog lehet ismert, mert teljesen egyedülálló, mert csak egy ilyen dolog van, vagy mert annyira különleges, hogy csakis arról lehet szó:

  • La ĉielo estas blua. - Az ég kék.

    Mindenki tudja, hogy van ég. Tehát egyszerűen így is nevezhetjük: la ĉielo (az ég).

  • La prezidanto de Usono diris, ke... - Az USA elnöke mondta, hogy ...

    A beszélő feltételezi, hogy a hallgató tudja, hogy az Egyesült Államoknak van államelnöke és csak egy. Ezért lehet őt nevezni egyszerűen így: la prezidanto de Usono (az Egyesült Államok elnöke).

Fajok

Gyakran egy főnevet arra használunk, hogy beszéljünk egy fajról, hogy elmondjuk milyen az a valami. Különféleképpen tehetjük ezt meg: la nélkül, a la névelővel, egyesszámban vagy többesszámban. Gyakran bármelyik módot tetszés szerint vagy stílusunk szerint használhatjuk.

Leggyakrabban nem használunk determinánst, amikor egy fajról beszélünk. Úgy tekintünk a fajra, mint egy ismeretlen egyedre, vagy mint egyedre, amelynek nem fontos az identitása.

  • Leono estas besto. - Az oroszlán állat.

    Azt szeretnénk mondani, hogy az oroszlán egy a sok állatfaj közül, nem növényfaj vagy más dolog.

  • Rozo estas floro kaj kolombo estas birdo. - A rózsa virág és a galamb madár.

    Itt fajokról beszélünk, nem egyedekről.

  • Karlo estas kuracisto. - Karlo orvos.

    A kuracisto szó nem azonosításra szolgál, hanem, hogy megmondja, milyen foglalkozása van Karlónak.

  • Elizabeto estas patrino de tri infanoj. - Elizabeto három gyermek anyja.

    A patrino de tri infanoj mondatrész nem arra utal, hogy ki Elizabeto, hanem arra utal, hogy milyen ember ő.

  • Akvo bolas je cent gradoj. - A víz 100 Celsius fokon forr.

    Nem egy bizonyos vízmennyiségről beszélünk, hanem általában a víz anyagról.

Néha úgy tekintjük a fajtát, mint egy elképzelt ismerős egyedet és a la névelőt használjuk. ez elég gyakori a hivatalos vagy a filozofikus stílusban. Ilyen esetekben az egész fajtát világosan megmagyarázzuk:

  • La gitaro estas tre populara instrumento. - A gitár nagyon népszerű hangszer.

    A hangszerfajtát úgy mutatjuk be, mintha egy bizonyos ismert hangszerről lenne szó. Szintén lehetne: Gitaro estas...

  • La kato preferas varman klimaton. - A macska jobban szereti a meleg éghajlatot.

    Az állatfajt úgy mutatjuk be mint egy ismert egyedi állatot. Ezt is mondhatnánk: Kato preferas...

  • La urso troviĝas kaj en Eŭropo kaj en Ameriko. - A medve Európában és Amerikában is megtalálható.

    A kijelentés nem csak egyetlen medvéről szólhatna. Ezért nem mondhatjuk: Urso troviĝas kaj en Eŭropo kaj en Ameriko.

  • La saĝulo havas siajn okulojn en la kapo, kaj la malsaĝulo iras en mallumo. La saĝulo = ĉiuj saĝuloj. La malsaĝulo = ĉiuj malsaĝuloj. - A bölcs ember a szemét a fején hordja, és a buta sötétségben jár. A bölcs ember = minden bölcs ember. A buta ember = minden buta ember.

Ha a főnév állítmányként szerepel, akkor semmiképpen se használjuk a la névelőt, ha csak fajról van szó: Karlo estas advokato. Ha azt mondjuk Karlo estas la advokato, akkor ezt jelenti: Karlo az a bizonyos ügyvéd, akit ismersz vagy Karlo az a bizonyos ügyvéd, akiről beszélek stb.

Ha megszámolható dologról van szó, a fajt be lehet mutatni többesszámban álló szóval is. Amikor fajokról beszélünk, az egyes és többesszám közötti különbség nem lényeges:

  • Leonoj estas bestoj. = Leono estas besto.
  • Rozoj estas floroj kaj kolomboj estas birdoj.
  • La leonoj estas bestoj.
  • La rozoj estas floroj kaj la kolomboj estas birdoj.

a la névelő tiltásai

Ne használd a la névelőt olyan mondatrész előtt, amelynek más determinánsa van. Ilyen más determinánsok birtokos névmások, U, A, vagy ES végű tabellaszavak, az ambaŭ szó és a félhatározott unu:

  • Mia dorso doloras. - Fáj a hátam.

    Nem: La mia dorso doloras. (De lehet la mia/via..., ha nincs utána főnév.)

  • Tiu domo estas granda. - Az a ház nagy.

    Nem: La tiu domo estas granda.

  • Ĉiuj gastoj jam venis. - Már minden vendég eljött.

    Nem: Ĉiuj la gastoj jam venis. Sem: La ĉiuj gastoj jam venis.

  • Mi ŝatas ĉiajn legomojn. - Mindenféle zöldséget szeretek.

    Nem: Mi ŝatas la ĉiajn legomojn.

  • Kies gasto mi estas, ties feston mi festas. - Akinek a vendége vagyok, annak ünnepét ülöm meg.

    Nem: La kies gasto... la ties festo...

  • Mi legis ambaŭ librojn. - Mindkét könyvet olvastam.

    Nem: Mi legis la ambaŭ librojn. Sem: Mi legis ambaŭ la librojn.

Ne használd la a megszólító eset előtt:

  • Kelnero, alportu al mi glason da biero! - Pincér, hozzon nekem egy pohár sört!

    Ne mondd: La kelnero, alportu...

La a birtokos névmás helyett

Gyakran használjuk a la névelőt a birtokos névmás helyett, ha a szövegösszefüggésből világosan kiderül, ki a birtokos. Ez különösen gyakran akkor fordul elő, amikor testrészekről és rokonokról beszélünk:

  • Li levis la kapon. = Li levis sian kapon. - Felemelte a fejét.
  • Mi montris per la fingro, kien li iru. = ...per mia fingro... - Az ujjammal mutattam, merre menjen.
  • Ŝi lavis al si la piedojn. = Ŝi lavis siajn piedojn. - Megmosta a lábát.
  • Ĉu Karlo venis kun la patro? = ...kun sia patro? - Karlo az apjával jött?
  • Diru al la patro, ke mi estas diligenta. La patro = mia patro (la patro de la parolanto)
    - Mondd meg apámnak, hogy szorgalmas vagyok.

    De mégis gyakran használjuk a Patro és Patrino szavakat (nagy kezdőbetűvel) tulajdonnevekként la nélkül.

La helyett ĉiuj

Amikor nincs félreértési kockázat, használhatjuk la ĉiuj helyett:

  • La gastoj eksidis ĉe la tablo.Ĉiuj gastoj eksidis... - A vendégek leültek az asztalhoz. = Minden vendég leült...
  • Ĉi-vespere la Angloj prezentos teatraĵon en la kongresejo. La Anglojĉiuj Angloj. - Ma este az angolok bemutatnak egy színdarabot a kongresszusi teremben. La Angloj ≈ minden angol.

    A szituáció (kongresszus) mégis korlátozza a minden angol jelentését. Többé-kevésbé mindarról az angolról van szó itt, akik részt vesznek a kongresszuson és nem a világ minden angoljáról beszélünk.

La a nyelvek elnevezéseinél

La olyan nyelvi elnevezések előtt használjuk, amelyek egy melléknévből + a nyelv szóból állnak. A la névelőt azért használjuk, mert a nyelvet, mint egyedi dolgot tekintjük: la Angla (lingvo), la Ĉina (lingvo), la Nederlanda (lingvo) stb. De ne használjuk a la névelőt azon kevés nyelv esetében, amelyeknek van saját főnévi alakja, pl. Esperanto, Sanskrito, Ido, Volapuko stb.

La a plej és a malplej előtt

Amikor plej vagy malplej szerepel, rendszerint valami egyediről van szó és használjuk a la névelőt:

  • La malfeliĉa infano forkuris kaj kaŝis sin en la plej proksima arbaro. - A szerencsétlen gyerek elfutott és elrejtőzött a legközelebbi erdőben.
  • Li estas tre kredema: eĉ la plej nekredeblajn aferojn, kiujn rakontas al li la plej nekredindaj homoj, li tuj kredas. - Nagyon hiszékeny: még azokat a leghihetetlenebb dolgokat is, amelyet a leghiteltelenebb emberek mesélnek neki, rögtön elhiszi.

Ha két egyedi dolog vagy csoport összehasonlításáról van szó, rendszerint la (mal)pli kifejezést használjuk a (mal)plej helyett:

  • Unu vidvino havis du filinojn. La pli maljuna [filino] estis tiel simila al la patrino per sia karaktero kaj vizaĝo, ke ĉiu, kiu ŝin vidis, povis pensi, ke li vidas la patrinon. - Egy özvegyasszonynak volt két lánya. Az idősebb [lány] annyira hasonlított az anyjára a jellemében és az arcában, hogy mindenki, aki látta őt, azt gondolhatta, hogy az anyját látta.

Néha plej nem valami egyedi dolgot jelöl, hanem a minőség vagy mód legmagasabb fokát jelöli. Akkor ne használjuk a la névelőt:

  • vulpo plej ruza fine estas kaptata. - Még a legravaszabb rókát is elkapják végül.

    Nem egy bizonyos, ismert rókáról van szó, hanem bármilyen nagyon ravasz rókáról van szó.

  • Li estas plej laca en la mateno. - Ő a legfáradtabb reggel.

    Nem különböző személyek közötti összehasonlításról van szó, hanem ugyanazon személy különböző időpontokban megfigyelt fáradságáról van szó.

  • Kiu venas plej frue, sidas plej ĝue. - Aki a legkorábban jön, a legjobb helyen fog ülni.

    Plej nem a főnévi mondatrész előtt áll, hanem a határozói mondatrész előtt.

La a tulajdonnevek mellett

Ne használjuk la olyan szó mellett, amely önmagában is tulajdonnév, mert az ilyen szavak világosan meghatározottak önmagukban is:

  • Pasintjare mi vojaĝis al Kanado. - Tavaly Kanadába utaztam.

    Ne mondd: ...al la Kanado.

  • Kie estas Francisko? - Hol van Francisko (Ferenc)?

    Ne mondd: Kie estas la Francisko?

Rendes tulajdonnevekké lett szavak mellett rendszerint használjuk a la névelőt, mert ezek a szavak önmagukban véve nem meghatározottak.

  • Kaj tiam la Nokto diris: "Tenu vin dekstre kaj eniru en la malluman pinarbaron, mi vidis, ke tien foriris la Morto kun via malgranda infano." - És akkor az Éjszaka mondta: "Menj jobbra és menj be a sötét fenyőerdőbe, láttam, hogy oda ment be a Halál a kisgyermekkel."

    Az éjszaka és a halál ebben a mesében tulajdonnevek (ezt mutatja a nagybetűs írás is), de a nokto és a morto köznevek is és ezért kell kitenni a la névelőt.

Amikor egy rendes tulajdonnévnek melléknévi jelzője van és ha ez a melléknév nem része magának a tulajdonnévnek, rendszerint használjuk a la névelőt. Ez különösen akkor van így, amikor több (valós vagy látszólagos) dolog közötti választásról van szó ugyanazzal a névvel.

  • Duoble montriĝis la bildo de Venero, de la surtera Venero. - Kétszeresen megmutatkozott a Vénusz, a földi Vénusz képe.

    Vénusz az istennő tulajdonneve. Először a Vénusz la nélkül jelenik meg, a rendes tulajdonnevekre vonatkozó szabály szerint. Később megjelenik a surtera jelző és használni kell a la névelőt a határozottság megjelölése miatt. Látszólag két különböző Vénuszról van szó, az égi Vénuszról és a földi Vénuszról.

  • Ĉiuj konas Londonon, la ĉefurbon de Britio, sed ne ĉiuj konas la aliajn Londonojn en Usono kaj Kanado. - Mindenki ismeri Londont, Nagy Britannia fővárosát, de nem mindenki ismeri a többi Londont az Egyesült Államokban és Kanadában.

    Londono szónak nincs la névelője. Az aliaj Londonoj kifejezésnek azonban van jelzője, aliaj, és így megkapja a la névelőt is.

  • Multaj vizitis Londonon, la ĉefurbon de Britio, sed mi vizitis ankaŭ aliajn Londonojn. - Sokan látogatták meg Londont, Nagy Britannia fővárosát, de én más Londonokat is meglátogattam.

    Itt is a Londono szónak jelzője van, de még se használjuk a la névelőt, mert nem mindegyik más Londonról van szó, és a hallgató sem tudhatja, pontosan melyik Londonról van szó.

Más determináns is megjelenhet a la névelő mellett mindenféle tulajdonnév mellett, de csak ritkán van szükség ilyen kifejezésekre:

  • Ha, tie vi estas, mia Elizabeto! - Á, itt vagy, Elizabetóm (Erzsébetem)!
  • Ĉu vi sentas teruron antaŭ tiu Karolo? - Félelmet érzel ez előtt a Karlo (Károly) előtt?

Félhatározott unu

Egyes nyelvek egy különleges határozatlan névelőt használnak, amely gyakran hasonlít az unu számnévhez. Határozatlan névelő azonban egyáltalán nincs az eszperantóban. Teljes határozatlanságot egyszerűen a determináns elhagyásával jelölhetünk. De néha használhatjuk az unu-t félhatározott névelőként. Az ilyen unu nem jelöl számot, hanem egyediséget. Azt jelöli, hogy valami olyanról van szó, ami nem ismert a hallgatónak, de a beszélő ismeri:

  • Unu vidvino havis du filinojn. - Egy özvegynek volt két lánya.

    A mese kezdete. Még csak az elbeszélő ismeri az özvegyet.

  • Unu vesperon fariĝis granda uragano. - Egy este egy nagy szélvihar keletkezett.

Az unu félhatározott névelő azonban soha sem kötelező. Az csak egy eszköz, amelyet szükség esetén használhatunk.

Vissza az elejére