Tartalom

Szófajok

Kétféle szó van az eszperantóban: végződéses szavak és szóelemek (morfémák):

Végződéses szavak

A legtöbb eszperantó szó végződéses szó. Végződéses szó alapvetően szógyökből (vagy több szógyökből) + szófaji végződésből áll, pl.: patr/o, roz/o, sun/o, am/o, kol/tuk/o, san/a, verd/a, hel/ruĝ/a, eg/e, aparten/i, bril/as, est/os, rond/ir/as.

A szógyökök a legkülönfélébb dolgokat fejezik ki: állatokat, embereket, cselekvéseket, minőségeket, és elvont dolgokat, konkrét dolgokat stb. Egy szótő nem állhat önálló szóként, hanem végződést igényelnek. 9 szóképző végződés van: O, A, E, I, AS, IS, OS, US és U. Ha az egyik ilyen végződést a szógyökhöz tesszük, akkor szó lesz belőle, Elvben bármelyik szógyök bármelyik végződést felveheti: hom/o, hom/a, hom/e, hom/i, hom/as stb., blu/o, blu/a, blu/e, blu/i, blu/as stb., kur/o, kur/a, kur/e, kur/i, kur/as stb.

Egyes szőgyököket főleg szóösszetételekben használjuk. Ezeket (elő-/utó)képzőknek nevezzük: EBL, UL, MAL, GE stb.

A szóelemnek nincs szüksége végződésre, de a mondatban megjelenhet olyannak, amilyen az. A szóelemek olyan szavak korlátozott csoportja, amelyek nagyon alapvető gondolatokat, nyelvtani viszonyokat stb. jelölnek. Ezek főképpen elöljárószók, pl. al, de, en; személyes névmások. pl. mi, vi, ŝi; főnévszerű szóelemek és melléknévszerű szóelemek, pl. kiu, tiu, kio, tio, kia, tia, kies, ties, ambaŭ; számnevek, pl. unu, du, tri, dek, cent; kötőszavak, pl. kaj, ; alárendelő kötőszavak, pl. ke, ĉu, se; határozószavak, kie, tie, for, kiam, tiam, baldaŭ, hodiaŭ, kial, tial, kiel, tiel, kiom, tiom, ankaŭ, , jes, ne; felkiáltó szavak, pl. adiaŭ, bis, ho.

A szóelemek közül 45-nek lehet végződése, látszólag összetettek is lehetnek, de mégsem összetettek: tio, tia, kio, kie, iu, iel, ĉiam, ĉiom, nenial, nenies stb. ezeket a szóelemeket tabellaszavaknak nevettük (vagy korrelativumoknak).

Mondatbeli szerepek

Mondat szavak sorozata, amelyek együtt fejeznek ki egy gondolatot. Mondatrész egy szó vagy szócsoport, amely egységként szerepel a mondatban.

A legfontosabb mondatrész az állítmány. ez az ige valamelyik végződéssel (AS, IS, OS, US és U [rendszerint nem I]): iras, sidis, batos, vidus, pensu stb. Az álítmány azt mutatja, hogy milyen cselekvésről vagy állapotról van szó.

Az állítmány a mondat központja. A mondat minden más (fő) része különféleképpen kapcsolódik az állítmányhoz. Különböző mondatbeli szerepük van, pl. alany, tárgy, határozó, megszólító eset, névszói állítmány.

  • La junulo legas libron. - A fiú könyvet olvas.

    A legas ige állítmány. A La junulo alany. Libron tárgy. Az alany mondatbeli szerepét a jel hiánya (alanyeset) mutatja. A tárgy mondatbeli szerepét a tárgyeset -N végződése mutatja meg.

  • Ŝi veturis tutan tagon per sia aŭto. - Egész nap autózott.

    A tutan tagon mondatrész tárgyesetű kiegészítő, ami azt mutatja meg, mennyi ideig tartott a cselekvés. A per sia aŭto mondatrész elöljárószavas kiegészítő, amely arról az eszközről tájékoztat, amelyet a cselevéshez használunk. Az első kiegészítő mondatbeli szerepét a tárgyeset -N végződése mutatja. A második kiegészítő mondatbeli szerepét a per elöljárószó mutatja meg.

  • Andreo, ĉu vi renkontis Paŭlon hodiaŭ? - Andreo, találkoztál Paŭlóval ma?

    Az Andreo mondatrész megszólító eset (vocativus).

  • La apartamento de Andreo estas malgranda. - Andreo lakása kicsi.

    A malgranda mondatrész alanyi állítmánykiegészítő. A la apartamento alanyhoz tartozik az estas segédigével:

Három eszköz van a mondatbeli szerep jelölésére: alanyeset, a tárgyeset -N végződése és az elöljárószók.

A mondatrész áll egy főszóból, amelyhez különböző kiegészítők kapcsolódhatnak:

  • Andreo loĝas en bela apartamento kun du ĉambroj. - Andreo egy szép kétszobás lakásban lakik.

    A helyhatározóban apartamento főnév a főszó. Azon kívül a határozónak van mellékneve is, bela, amely a főszó jelzője, és kun du ĉambroj mondatrésze, amely apartamento főnév kiegészítője. (Az alárendelt mondatrész kun du ĉambroj, nem közvetlenül az állítmányra vonatkozik, hanem csak en bela apartamento kun du ĉambroj határozója.)

Lásd még a nyelvtani szakkifejezések listáját a Bevezetésben.

Vissza az elejére