Talán érdekes lehet itt is a következő:
A németországi Európa parlamenti választásokon 2004-ben 23 párt lépett föl és összesen 8% támogatást kaptak, azaz néhány ezer szavazatot.
2007-ben 26 minipárt lépett föl. Így a következő is:
Europa - Demokratie - Esperanto
Die EDE oder "Eŭropo - Demokratio - Esperanto" ist die erste Esperanto-Partei, die in Deutschland zu einer Wahl antritt.
Ihre Mitglieder glauben, dass die über 100 Jahre alte Kunstsprache den Dialog zwischen den euopäischen Völkern fördern könne und wollen
Esperanto zur 24. EU-Sprache machen.
Magyarul: Európa - Demokrácia - Eszperantó
Az EDE vagy "Európa - Demokrácia - Eszperantó" az első eszperantó párt, amely Németországban egy választáson föllép.
Tagjai hiszik, hogy a több, mint 100 éves mesterséges nyelv dialógust folytathatna az európai népek között és az eszperantót a 24. EU-nyelvvé
kívánják tenni.
Hivatkozás:
http://www.sueddeutsche.de/politik/miniparteien-be...

Az E. párt érdekes gondolat, főleg olyanoknak, akiket nem zavar az esélytelenség, mert olyannyira kiábrándultak mindenkiből. De azon érdemes lenne elgondolkodni, hogy elég-e annyi, hogy az E. a legkönnyebben tanulható nyelv és nem kapcsolódnak hozzá szomorú történelmi emlékek? Szerintem az eszperantistáknak meg kéne fogalmazniuk egy másfajta politikai üzenetet, amely független mindenfajta hatalomtól. Az angol nyelv a globalizáció nyelve, a globalizáció, a fogyasztói társadalom üzenetével. Számomra a globalizáció azt jelenti, hogy az emberiség elveszti az egyéniségét, mindenki egyformán jellegtelen és unalmas lesz, mindegy, hogy a világ mely pontján vagyunk, mindenütt ugyanazt az egyen kultúrát kapjuk és közben lelkesen fogyasztunk. Én az ezer színű világ híve vagyok, a kis népek, a kis nyelvek a rejtett helyi kultúrák megmaradásának a híve.
Nemet mondok a globalizációra, az arcvesztésre. Ha nemzetközi szinten felvállalná ezt az E. mozgalom, melynek millió híve van szerte a világon, akkor az E. erősödni tudna.

Az eszperantisták gyengék és esélytelenek. Szerintem az eszperantisták érdekeit egy másik pártnak kell képviselnie. Az eszperantistákhoz legközelebb álló párt, legalábbis Németországban a Zöldek. A német zöld párt az egyetlen, amely a programjába beleírta az esperantó támogatását. Ugyanis az Europarlamenti választások programjában benne volt. Eddig a jó hír. A rossz hír pedig az, hogy a Baden-Würtembergi tartományi parlamentben a zöldek frakciója néhány éve a legnagyobb és a Baden-Würtembergi miniszterelnök is zöldpárti. Amikor a zöldek Baden-Würtembergben hatalomra jutottak, írtam a zöldek esperantista asszociáció (AVE) elnökének, Manfred Westermayernek, hogy most a zöldek tehetnek valamit az eszperantóért, például az iskolában tanítható idegen nyelvek listáját kibővíthetnék eszperantóval.
Erre Westermayer úr azt válaszolta, hogy ő személyesen is ismeri Kretschmart, Baden-Wőrtemberg zöld miniszterelnökét. de amióta miniszterelnök lett, csak egy röpke beszélgetése volt vele. Kretschmar úr csak annyit kérdezett, hogy mennyien vannak a zöld eszperantisták, tudják-e támogatni a zöld pártot. Amikor Westermayer úr bavallotta, hogy kevesen vannak, Kretschmar miniszterelnök elvesztette érdeklődését és gyorsan befejezte a beszélgetést. Tehát csak támogatást várt az eszperantistáktól, eszébe sem jutott megkérdezni, mire lenne szükségük. Pedig valószinüleg tudomása volt arról, hogy az eszperantó támogatása szerepel a párt programjában.
A beszélgetést maga Westermayer úr így összegezte: még gyengék vagyunk ahhoz, hogy valamit tegyünk, növelni kell sorainkat. Azt válaszoltam neki: ez igaz ugyan, de a tartományi kormánynak semmibe sem kerülne az eszperantó minimális támogatása és jó lenne (nem feltétlenül a ministerelnökön keresztül) tovább fűzni a dolgot. Erre is válaszolt nekem Westermayer úr, de a válaszából megértettem, hogy nem szándékszik lépni. Ezzel meg is szakadt a levelezésünk, nem volt értelme folytatni.
Én pedig azon ámultam el, hogy politikailag mennyire fogatlan az eszperantisták többsége.

Ha még emlékeztek, néhai Kádár Jánosunk sose mondta azt, hogy párt. Mindig úgy mondta, hogy part. Szerintem nem E. pártot, hanem E. partot kéne létre hozni vagy a Duna, vagy a Balaton partján. Ott kellemes tábortűz mellett társaloghatnánk eszperantóul. Már csak az a kérdés, mikor lesz E. part. A pártot meg felejtsük el!

tasreka:A pártot meg felejtsük el!

Ne felejtsük, csak halasszuk el néhány évre.

Ha valakit érdekel: a német EDE elnöke (Konrad Gramelspacher) és a fent említett Westermayer úr a freiburgi Eo-csoport tagjai. Mivel én is az vagyok, általában hetente látom öket és ismerem a verduloj és az EDE helyzetét. Tudni kell egyébként, hogy az EDE magyarországi ágazattal is rendelkezik és egy Makó nevezetü úr az elnöke - ha jól tudom.

Még hogy PÁRT? ?? Egy bölcs mondás szerint csak szép és kellemes dolgokkal érdemes foglalkozni. Aktív ifjú eszperantista koromban buszt béreltünk, kirándultunk Kalocsay bortermelő honába, vígan voltunk. No hiszen, aki ott Pártot akart volna. ..