Angolul csak a természettudományokat nevezik science-nek, a társadalomtudományokat arts nak.
A középkorban az egyetemeken a 7 szabad művészetet "septem artes liberales" tanították. Ezek:
Trivium> Grammatika, Arithmetika, Rhetorika
Quadrivium> Zene, Logika vagy Dialektika
/de nem dialektikus mi is?...!/,
Geometria, Astronomia.
Hogy is állunk ezekkel ma?
A többséget mi érdekli, mit választ tanulásra?
Az eszperantó hová sorolható?

nadmihaly:Angolul csak a természettudományokat nevezik science-nek, a társadalomtudományokat arts nak.
A középkorban az egyetemeken a 7 szabad művészetet "septem artes liberales" tanították. Ezek:
Trivium> Grammatika, Arithmetika, Rhetorika
Quadrivium> Zene, Logika vagy Dialektika
/de nem dialektikus mi is?...!/,
Geometria, Astronomia.
Hogy is állunk ezekkel ma?
A többséget mi érdekli, mit választ tanulásra?
Az eszperantó hová sorolható?

Szerintem nem kérdéses, hogy az E-o a nyelvtudományhoz, vagyis a társadalom tudományok közé tartozik. Azt tapasztalom, hogy a fiatalok túlnyomó többségét nem a természettudományok érdeklik, legföljebb az informatika, de azzal is inkább
mint "művészet-"tel szeret foglalkozni. Nem hallottam, hogy matematikai alapozása vonzaná (mint engem, mikor ezt a szakot választottam).

toni692:

nadmihaly:Angolul csak a természettudományokat nevezik science-nek, a társadalomtudományokat arts nak.
A középkorban az egyetemeken a 7 szabad művészetet "septem artes liberales" tanították. Ezek:
Trivium> Grammatika, Arithmetika, Rhetorika
Quadrivium> Zene, Logika vagy Dialektika
/de nem dialektikus mi is?...!/,
Geometria, Astronomia.
Hogy is állunk ezekkel ma?
A többséget mi érdekli, mit választ tanulásra?
Az eszperantó hová sorolható?

Szerintem nem kérdéses, hogy az E-o a nyelvtudományhoz, vagyis a társadalom tudományok közé tartozik. Azt tapasztalom, hogy a fiatalok túlnyomó többségét nem a természettudományok érdeklik, legföljebb az informatika, de azzal is inkább
mint "művészet-"tel szeret foglalkozni. Nem hallottam, hogy matematikai alapozása vonzaná (mint engem, mikor ezt a szakot választottam).

Amúgy az szerintem egy létező és konkrét probléma, hogy a természettudományok meglehetősen el vannak hanyagolva, kevesen választják és igazából szerintem nem is arányosan támogatják. Kell bölcsészet is igen, nyelvtudományok(mondjuk azért ez kevésbé O: ) ) filozófia meg mindenféle, meg művészetek..de.. Hogy csak egy példát mondjak: Itt van pesten ez a LUMU, a nemzeti színház mellett, az a kortárs művévészeti múzeum. Most szó volt róla, mintha az állam el akarná adni, de igazából kevesen tudnak róla, iszonyatosan sokba kerül és nagyjából az országban 50 embert érint és érdekel. És mégis csilivili az egész, öltönyös pincérek, stbstb. Közben meg már sokadik új magyar elektromos autófejlesztésről olvasok, amiket csak kicsit támogat az állam(vagy kicsit sem). De őszintén, mi a fontosabb? És ez az egész szerintem onnan gyökeredzik, hogy az iskolákban nagyon, de nagyon gyatra a természettudomány oktatás.És az a gyatra és alkalmatlan valamiből ráadásul kevés is van.Krúdy gyula életéről persze legalább háromszor is kellett tanulni(hogy minek?), na és közben Rejtő Jenőről meg nem esett szó, aki nálam a valaha élt legnagyobb magyar író.(második Lőrincz L László érdekes, hogy mindkét író könyveit ponyvairodalomnak titulálja a szerintem meglehetősen irígy és a sikerre féltékeny irodalmárok egy nagy és felső csoportja)
Szóval szerintem a fizikára sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetni, mint a legősibb és -számomra- legcsodásabb tudománynak. És nem megtanítani kéne, hanem megszerettetni. Van olyan ország, ahol ez így működik? (szerintem nincs) bocsánat, hogy nagyon eltértem a tárgytól

Zimm:

toni692:

nadmihaly:Angolul csak a természettudományokat nevezik science-nek, a társadalomtudományokat arts nak.
A középkorban az egyetemeken a 7 szabad művészetet "septem artes liberales" tanították. Ezek:
Trivium> Grammatika, Arithmetika, Rhetorika
Quadrivium> Zene, Logika vagy Dialektika
/de nem dialektikus mi is?...!/,
Geometria, Astronomia.
Hogy is állunk ezekkel ma?
A többséget mi érdekli, mit választ tanulásra?
Az eszperantó hová sorolható?

Szerintem nem kérdéses, hogy az E-o a nyelvtudományhoz, vagyis a társadalom tudományok közé tartozik. Azt tapasztalom, hogy a fiatalok túlnyomó többségét nem a természettudományok érdeklik, legföljebb az informatika, de azzal is inkább
mint "művészet-"tel szeret foglalkozni. Nem hallottam, hogy matematikai alapozása vonzaná (mint engem, mikor ezt a szakot választottam).

Amúgy az szerintem egy létező és konkrét probléma, hogy a természettudományok meglehetősen el vannak hanyagolva, kevesen választják és igazából szerintem nem is arányosan támogatják. Kell bölcsészet is igen, nyelvtudományok(mondjuk azért ez kevésbé O: ) ) filozófia meg mindenféle, meg művészetek..de.. Hogy csak egy példát mondjak: Itt van pesten ez a LUMU, a nemzeti színház mellett, az a kortárs művévészeti múzeum. Most szó volt róla, mintha az állam el akarná adni, de igazából kevesen tudnak róla, iszonyatosan sokba kerül és nagyjából az országban 50 embert érint és érdekel. És mégis csilivili az egész, öltönyös pincérek, stbstb. Közben meg már sokadik új magyar elektromos autófejlesztésről olvasok, amiket csak kicsit támogat az állam(vagy kicsit sem). De őszintén, mi a fontosabb? És ez az egész szerintem onnan gyökeredzik, hogy az iskolákban nagyon, de nagyon gyatra a természettudomány oktatás.És az a gyatra és alkalmatlan valamiből ráadásul kevés is van.Krúdy gyula életéről persze legalább háromszor is kellett tanulni(hogy minek?), na és közben Rejtő Jenőről meg nem esett szó, aki nálam a valaha élt legnagyobb magyar író.(második Lőrincz L László érdekes, hogy mindkét író könyveit ponyvairodalomnak titulálja a szerintem meglehetősen irígy és a sikerre féltékeny irodalmárok egy nagy és felső csoportja)
Szóval szerintem a fizikára sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetni, mint a legősibb és -számomra- legcsodásabb tudománynak. És nem megtanítani kéne, hanem megszerettetni. Van olyan ország, ahol ez így működik? (szerintem nincs) bocsánat, hogy nagyon eltértem a tárgytól

Voltál már a Csodák palotájában a Váci úton?
És a Planetáriumban? Az Uránia csillagvizsgálóban a Gellért hegyen?
Nem tudom ezeket ki támogatja, de legtöbbet alighanem lelkes munkatársaik tesznek értük.
Sok tanár fölhívja ezekre a tanulók figyelmét vagy elviszi oda tanítványait?

tarpali:

Voltál már a Csodák palotájában a Váci úton?
És a Planetáriumban? Az Uránia csillagvizsgálóban a Gellért hegyen?
Nem tudom ezeket ki támogatja, de legtöbbet alighanem lelkes munkatársaik tesznek értük.
Sok tanár fölhívja ezekre a tanulók figyelmét vagy elviszi oda tanítványait?

A Váci úton is voltam a Csodák palotájában, de elég kicsi voltam akkor.Nekem úgy rémlik, hogy iskolával voltam akkor, nem rajongtam annyira a dologért emlékeim szerint, nem is tudom miért, azthiszem a nagy tömeg zavart, mert arra emlékszem leginkább Aztán később a gyakori családi programok sem erről szóltak, Állatkert és Planetárium pártiak voltunk(vagyok) Planetáriumban a jelenlegi műsorok közül(ahogy nézem), csaknem mindet láttam, van amit többször, sőt van amit Eszperantó nyelven is. Apropó, utána néztem, hogy a váci uti Csodák palotája ugyanaz-e, a millenárisparknál levővel. Igen, az költözött oda. Ott többször is voltam, igazából nem vagyok oda érte. Nem tudom mi hiányzik..talán, ha egyedül lehetnék és szabadon bármit kipróbálhatnék.. Viszont voltam ott egy fizika előadáson, ami tetszett (egy egyetemi tanár tartott fizikát népszerűsítő előadást)
Édesanyám középiskolai tanár, Ő a Planetáriumba egyszer legalább mindenképpen viszi az osztályait, de nem tudom, hogy másoknál ez hogy megy. És bár engem elvarázsolt teljesen első pillanattól kezdve, nem mindenkit lehet ennyivel megfogni, rabulejteni. De állítólag egyre kevesebb a látogató..biztos, hogy ebben a szülők és az oktatás egészében benne van. A planetárium, amúgy a TIT-é, ami meg állami pénzből él leginkább. Utána néztem a TITnek, nem csak természettudományi, de elsősorban az. Ahhoz képest a jelenlegi tagokon, de főleg a szakmai tanácsadókon azért magamban picit megbotránkoztam. Anyanyelvápoló szövetségtől kezdve néprajzi egyesületig, a perzsa tanszék oktatóján keresztül van minden... És ugyanitt a honlapon, saját grafikonjuk a természettudományi előadásaikról:
http://www.titnet.hu/jelen/grafikon/termeszet.gif
ez azért sok mindent megmagyaráz (az általános hozzáállást leginkább)

Mindent összevetve a Planetárium és a többi jópofa dolog kevés, ha az oktatás eleve más és a követelmény is. Egy átlagos gimiben mondjuk a magyar és a fizikaórának egy súlyban kéne lennei szerintem.Ráadásul nem úgy, ahogy most a tantervben van az anyag..lehet a fizikát planetárium nélkül is érdekesen tanítani.(jó példa erre a mindentudás egyetemén levő előadások többsége)
Diákrészről meg engem legjobban az érdeklődés hiánya bánt.Jogásznak tanul, gépet használ és mégis szerelőt hív, ha telepíteni kell egy programot? Meg minden nap villamossal jár és mégcsak fogalma sincs róla(nem érdekli), hogy mi az az áram, mi lenne nélküle, honnan van..? Ez nem bosszantó?

A termésettudományok iránti érdektelenség nemcsak szomorú, hanem jövőnk szempontjából alighanem veszélyes. A modern életben egyre több technikai eszköz áll rendelkezésünkre és azokat a legtöbb ember legföljebb használni tanulja meg, de működését nem érti, javítani nem tudja. Ez a beállítottság mintha be lenne programozva a tantervekbe. Szerintem az igazi művészeteknek segítenie kellene a tisztán látást, a világosabb értést minden vonalon, techát a technikában is. Ezzel szemben az oktatás, tájékoztatás mintha arra irányulna, hogy a két területet szembe állítsa, a figyelmet és elismerést egyaránt a művészetekre (minél sekélyesebb annál jobb?!) és a természettudományokra összpontosítja.

A tudomány mellett mindég jelentkezett sokféle áltudomány. Nemcsak a középkori alkimisták aranycsinálási próbálkozásai. Manapság talán még több?
A művészetnek mutatkozó tehetségtelen kóklerkedésnek is mindig sok volt a rajongója. Lehet, hogy több, mint az igazi művészetnek. Erről kinek mi a véleménye?

tibisko0608:A tudomány mellett mindég jelentkezett sokféle áltudomány. Nemcsak a középkori alkimisták aranycsinálási próbálkozásai. Manapság talán még több?
A művészetnek mutatkozó tehetségtelen kóklerkedésnek is mindig sok volt a rajongója. Lehet, hogy több, mint az igazi művészetnek. Erről kinek mi a véleménye?

Számomra ez egyáltalán nem meglepő, hiszen régen is a legtöbb ember tánczenével, dalokkal szórakozott, csak a tanultabbak hallgatták és művelték a komolyabb zenét, a magas művészetet. Igaz, a templomokban nem játszottak "könnyű" zenét, mint manapság gitáros miséken. Az olaszoknál az opera mindenkinek gyönyörűségére szolgált, bár csak a könnyen énekelhető dallamokkal, nem wagneri bonyolultsággal.

Azt hiszem a legtöbb tizen- és huszonéves fiatalt csak a zenei műfajok érdeklik. Azon belül is csak a könnyű zeneiek.
Hamisnak tartom a könnyű és komoly megkülönböztatést is. Nekem nagyon nehéz meghallgatni sok könnyűnek nevezett zenét, mert nagyon nem tetszik, talán még jobban taszít, mint azok kedvelőit a klasszikus zene némelyike.
A klasszikusok pedig egyáltalán nem mindig komolyak. Aki valaha hallotta a Carmina burana-t, aligha tarthatja azt is komolynak, de klasszikusnak elfogadhatja.
Sok fiatal, aki semilyen klasszikust nem akar megismerni, a 4 évszakot Vivalditól szépnek tartja. Mást még Vivalditól sem próbál meghallgatni, pedig gitárversenyei biztosan megnyernék tetszését.

Magamnak sem tudom megmagyarázni mért nem tudok jazz-t hallgatni. Állítólag megfelelő hangulat kell hozzá. Nekem olyan sosincs...