Az emberiség történelme során hosszabb-rövidebb időn át kisebb-nagyobb területen, de több országra kiterjedően, tehát nemzetközileg használtak segédnyelveket.
Érdekes lenne megnevezni ezeket és összefoglalni tanulságaikat:
hogyan tüntek föl és terjedtek el, mi okozta eltünésüket.
Levonhatnánk ezekből következtetéseket, tanulságokat az Eo jövőjére vonatkozóan is?

A latin Európában évszázadokon át töltötte be a nemzetközi nyelv szerepét.
A rómaiak hóditásaikkal nyelvüket is elterjesztették és az újlatin nyelvek is belőle fejlődtek ki.
Hazánkban a 18.sz. végén és a 19.század elején még a parlament nyelve is a latin volt, mert II.József nem engedélyezte, alkalmatlannak tartotta a magyar nyelv hivatalos használatát. A politika kizárólagos gyakorlói, a nemesek mind tudtak latinul és a németet nem akarták átvenni, mert az a magyar nyelv elsorvadásához vezetett volna, ezért a parlamentben és gyakran egymás közt is a latint használták.

Időszámításunk kezdetén, tehát Jézus korában a közel-keleten az arámi volt általánosan ismert és használt, nemzetközi nyelv. A hébert csak az írástudók ismerték és használták az Írás értelmezésére, magyarázatára.

Az angol egyeduralmától alighanem a spanyol gyors terjedése és az angol írásbeliség bonyolultsága, a beszélt nyelvtől való nagymértékű eltérése, no meg az alapszint fölött már igen bonyolult, nehezen elsajátítható nyelvtana menti meg a többi nyelvek beszélőit.

tibisko0608:Az angol egyeduralmától alighanem a spanyol gyors terjedése és az angol írásbeliség bonyolultsága, a beszélt nyelvtől való nagymértékű eltérése, no meg az alapszint fölött már igen bonyolult, nehezen elsajátítható nyelvtana menti meg a többi nyelvek beszélőit.

Ezzel nem igen ertek egyet.Szaktanar leven nem tartom helyesnek az allitast.
Igaz az angol iras eleg nehez,meg a kiejtes is de azt mar nekem senki ne mondja meg talan ne is bizonyitgassa ,hogy a nyelvtana nehez!!Vajon miert lenne nehez??
Alljon itt nehany erv mar arra is alapozva,hogy orosz-angol szakos tanar vagyok,Erdelyben elek,tehat romanul beszelek.
1.Az angolban nincs a nyelvtani `nem` fogalma,vagyis melyik szo nonemu vagy himnemu vagy akar semleges nemu,lasd a roman,nemet vagy az orosz nyelvtant.
2.Nincsenek nyelvtani esetek;alanyeset,birtokoseset,lasd szinten a fennti nyelveket
3.Nem beszelhetunk igeragozasrol(mert ami van az nehany szabaly csupan)
Hogy vannak szoosszetetelek,igevonzatok stb az mas.Hogy az angol a fix kifelyezesek nyelve az is igaz.
habar jelenleg angolt tanitok nem all annyira kozel a szivemhez mint a szlav nyelvek de megis konnyebbnek tunik mint a szlav vagy az ujlatin nyelvek.
mar nehogy azt mondja nekem valaki,hogy a spanyol az aztan micsoda konnyu nyelv,hiszen a gyokere a latin es mar romanhoz neg az olaszhoz is van nemi kozom.

janeck:

tibisko0608:Az angol egyeduralmától alighanem a spanyol gyors terjedése és az angol írásbeliség bonyolultsága, a beszélt nyelvtől való nagymértékű eltérése, no meg az alapszint fölött már igen bonyolult, nehezen elsajátítható nyelvtana menti meg a többi nyelvek beszélőit.

Ezzel nem igen ertek egyet.Szaktanar leven nem tartom helyesnek az allitast.
Igaz az angol iras eleg nehez,meg a kiejtes is de azt mar nekem senki ne mondja meg talan ne is bizonyitgassa ,hogy a nyelvtana nehez!!Vajon miert lenne nehez??
Alljon itt nehany erv mar arra is alapozva,hogy orosz-angol szakos tanar vagyok,Erdelyben elek,tehat romanul beszelek.
1.Az angolban nincs a nyelvtani `nem` fogalma,vagyis melyik szo nonemu vagy himnemu vagy akar semleges nemu,lasd a roman,nemet vagy az orosz nyelvtant.
2.Nincsenek nyelvtani esetek;alanyeset,birtokoseset,lasd szinten a fennti nyelveket
3.Nem beszelhetunk igeragozasrol(mert ami van az nehany szabaly csupan)
Hogy vannak szoosszetetelek,igevonzatok stb az mas.Hogy az angol a fix kifelyezesek nyelve az is igaz.
habar jelenleg angolt tanitok nem all annyira kozel a szivemhez mint a szlav nyelvek de megis konnyebbnek tunik mint a szlav vagy az ujlatin nyelvek.
mar nehogy azt mondja nekem valaki,hogy a spanyol az aztan micsoda konnyu nyelv,hiszen a gyokere a latin es mar romanhoz neg az olaszhoz is van nemi kozom.

Én is nyelvszakos tanár vagyok és emellett aktív eszperantótanár is, de mégis a fenti idézettel értek egyet. Az angolnak kezdetben valóban egyszerű a nyelvtana, de később, amikor már igényesebb szinten akar valaki angolul tanulni, akkor már bonyolultabbá válik, igaz nem sokkal. A kiejtés miatt viszont nekem is aggályaim vannak az angol terjedésével kapcsolatban. Sok nem angol anyanyelvű például sosem fogja tudni normálisan megtanulni az angol kiejtést és mindig is felismerhető lesz a külföldi akcentusa, ez viszont leértékeli az angol nyelv értékét. Véleményem szerint angolul csak az tanuljon, aki igazán érdeklődik az angol kultúra iránt és angol nyelvterületen akar tanulni vagy dolgozni később. Az eszperantónak épp a könnyű nyelvtana és az egyszerű kiejtés az előnye, ezért is alkalmasabb nemzetközi kommunikációs szerepre szerintem. Véleményem szerint egyébként a spanyol vagy a francia (vagy más újlatin nyelv) a könnyebb kiejtési szabályok miatt is sokkal alkalmasabb a nemzetközi használatra, bár ezek sem igazán teszik lehetővé a nyelvi egyenjogúságot (amit csak egy semleges nemzetek fölött álló nyelv képes biztosítani), hisz az anyanyelvű beszélők nyelvileg elsőbbrendűek a többi külföldi beszélőnél. Ezért is támogatom a semleges eszperantó nyelv elterjedését.

Azért vannak különböző jelnyelvek, mert nem egy központból terjedtek el, hanem az egyes siket közösségek maguk alakították ki őket. Nem a beszélt nyelvek szavait helyettesítik jelekkel, hanem egészen más nyelvek. Úgy fejlődtek, mint a beszélt nyelvek.
A siketek kidolgozták a nemzetközi jelnyelvet is. Eredetileg egy halom jel volt, és használat közben fejlődött önálló nyelvvé.

Hallottam olyan törekvésekről, hogy nemzetközi jelbeszédet alakítsanak ki (mindenki, hallók és siketek számára), vagyis gyűjtsünk össze sok, minél szemléletesebb jelet, amit mindenki a saját anyanyelve szerint használna, és amivel mindent közölni tudna.
Mit gondoltok erről az ötletről?

Koracio:Azért vannak különböző jelnyelvek, mert nem egy központból terjedtek el, hanem az egyes siket közösségek maguk alakították ki őket. Nem a beszélt nyelvek szavait helyettesítik jelekkel, hanem egészen más nyelvek. Úgy fejlődtek, mint a beszélt nyelvek.
A siketek kidolgozták a nemzetközi jelnyelvet is. Eredetileg egy halom jel volt, és használat közben fejlődött önálló nyelvvé.

Ezekszerint már létezik.

Koracio:Hallottam olyan törekvésekről, hogy nemzetközi jelbeszédet alakítsanak ki (mindenki, hallók és siketek számára), vagyis gyűjtsünk össze sok, minél szemléletesebb jelet, amit mindenki a saját anyanyelve szerint használna, és amivel mindent közölni tudna.
Mit gondoltok erről az ötletről?

Az emlitett nyelvet lehetne erre alkalmazni.
De nem hiszem, hogy elterjedne normálisan beszélők közt, mert épkézláb ember nem jár mankóval.

gamed:Én is nyelvszakos tanár vagyok és emellett aktív eszperantótanár is, de mégis a fenti idézettel értek egyet. Az angolnak kezdetben valóban egyszerű a nyelvtana, de később, amikor már igényesebb szinten akar valaki angolul tanulni, akkor már bonyolultabbá válik, igaz nem sokkal. A kiejtés miatt viszont nekem is aggályaim vannak az angol terjedésével kapcsolatban. Sok nem angol anyanyelvű például sosem fogja tudni normálisan megtanulni az angol kiejtést és mindig is felismerhető lesz a külföldi akcentusa, ez viszont leértékeli az angol nyelv értékét. Véleményem szerint angolul csak az tanuljon, aki igazán érdeklődik az angol kultúra iránt és angol nyelvterületen akar tanulni vagy dolgozni később. Az eszperantónak épp a könnyű nyelvtana és az egyszerű kiejtés az előnye, ezért is alkalmasabb nemzetközi kommunikációs szerepre szerintem. Véleményem szerint egyébként a spanyol vagy a francia (vagy más újlatin nyelv) a könnyebb kiejtési szabályok miatt is sokkal alkalmasabb a nemzetközi használatra, bár ezek sem igazán teszik lehetővé a nyelvi egyenjogúságot (amit csak egy semleges nemzetek fölött álló nyelv képes biztosítani), hisz az anyanyelvű beszélők nyelvileg elsőbbrendűek a többi külföldi beszélőnél. Ezért is támogatom a semleges eszperantó nyelv elterjedését.

Nincs előitéletem az angol nyelv ellen, de az angol nyelv egyeduralma fenyegeti a nemzeti nyelveket. Az ir nyelv már eltűnt, a skandináv nyelvek következnek az elnyelt nyelvek listáján. Meg vagyok győződve, hogy világszerte az eszperantóra akadna elég önkéntes, aki szeretné tanulni. Csak meg kellene adni a tényleges lehetőséget tanulni első vagy második idegennyelvként. Ezzel az egyensuly ugyan nem billenne a helyére, de kicsit javulna.

Sajnos az anglománia elért minket is. Felvetődött az a kérdés is, hogy a szaklapokat csak angolul adják-e ki a jövőben. Szerencsére úgy döntöttek, hogy megtartják a magyar szaklapokat is. De ma már nincs állás annak, aki nem beszél folyékonyan angolul.

Emellett sokan azt mondják, hogy az angol a világ legkönnyebb nyelve, és szerencse, hogy ez terjedt el. Pedig nem a művelt angol a könnyű világnyelv, hanem annak egy egyszerűsített változata, egyfajta basic english. A művelt angol persze elérhető, csak ahhoz tanulni kell iskolában, nyelviskolában, vagy önképzéssel...