Szerintem két féle szeretet van. Az egyik, amit a hozzátartozóink, barátaink iránt érzünk. Ezt mondja a magyar nyelv úgy, hogy a szeretteink. És van a felebaráti szeretet, ami tulajdonképpen az emberek békés egymás mellett élésének az alapfeltétele. Természetes, hogy útba igazítjuk azt, aki kérdez tőlünk valamit, felsegítjük a babakocsit a villamosra, a betegeknek átadjuk az ülőhelyet, bár nem ismerjük az illetőket, és lehet, hogy sosem fogunk velük újra találkozni. És a végtelenségig folytathatnánk azon gesztusok felsorolását, amit idegeneknek teszünk ellenszolgáltatás nélkül. Vagyis a lelkileg egészséges ember alapvetően jóindulatú. Ez az általános, mindenkire kiterjedő jóindulat a felebaráti szeretet. A közöny, az erőszakosság, az önzés rombolja a társadalmat, és hosszú távon kifosztja az embereket.
És végül: az eszperantó megtanulásával, teszek egy mozdulatot a többi ember, a többi kultúra felé, anélkül, hogy feladnám, megtagadnám a sajátomat.

tasreka:Ami-malami. A gyűlölet szerelem negatív előjellel. Hatalmas energiákat fogyaszt el. Könnyű szeretni azokat, akik jók hozzánk, de valakit, aki unalmas, undorító, szánalmas csak a nagy
lelkek tudnak szeretni.

Szeresd felebarátodat! Ez nem valamiféle "nagy lelkeknek" szól... És ne osztogasd a negatív jelzőidet. Aki szerinted undorító, téged fog annak találni.