Zimm:

toni692:Érdekes történelmi párhuzamokra hívták föl figyelmemet az ESP-val nyert virtuális barátok.
Mikor egy franciát megkérdeztem tudja-e, hogy melyik európai fővárosok voltak történelmi magyar városok, tudta, hogy Bratislava és Beograd a 2 főváros. Magyar nevüket nem tudta, de azt igen, hogy Mátyás királyunk apja "Jean Hunyadi" 1456-ben győzött a törökök ellen, vagyis ugyanabban az évben, amikor náluk Jeanne d'Arc-ot küldték máglyára.
Egy lengyel barát meg arra figyelmeztetett, hogy a hasonló évszám: 1567 miről nevezetes.
Tudja itt is vki?

Bocsánatkéréssel tartozom (a hosszú inaktivitásom miatt is ) másrészt ez picit off lesz, de én is megosztanék egy érdekességet.Egy brazil emberkével beszéltem és zavarba ejtett. Beszéltünk a két országról. Ő tudja, hogy hol van Magyarország, tudja, hogy milyen az éghajlat, tud 56ról és rendszerváltásról is. Gimiben tanulta. A brazil.. A magyar mit tanul gimiben brazíliáról? Történelemből, hát azt nevezhetjük nullának. Földrajzból kicsit többet, de igazából szamba, foci, jó idő..Ennyit tanítanak. Pedig itthon annyira tipikus ez a mártír szemlélet, hogy mi milyen okosak vagyunk és sokat tudunk a világról, bezzeg rólunk senki nem tud semmit. (megjegyzem a svédekről mi sem tudunk többet, mint ők rólunk és most..úgy tűnik, hogy elvileg a brazilok is többet tanulnak _rólunk_ mint, mi róluk.) Furcsa.

Itt a lernun álltam szóba néhány brazillal és szinte mellbe vert rendkívüli kedvességük. Annyira nyiltnak találtam őket szinte kivétel nélkül, ami Európában - legalábbis első találkozáskor - velem még nem fordult elő.
Ezt a - számomra egyáltalán nem jelentéktelen - jellegzetességüket meg lehet tanulni könyvből?
No és világtörténelemből tényleg az egész világról tanul/t/unk? Nem szinte kizárólag csak Európáról?
Ki vetné össze a Függetlenségi Nyilatkozatot, a Magna Chartát és Aranybullánkat?
Talán még a kedves brazilok sem.
Fölháborító ennyi mindent összehordani???

AZ eslő világháborúról és főleg az utána folytatott "béketárgyalásokról" (vagyis a második előidézéséről!) remek "élménybeszámoló" olvasható U.Sinclair könyvében a Letünt világ-ban a másodikról pedig (a magyar származású) Arthur Koestler A Föld söpredéke című könyvében.

joco:

toni692:Érdekes történelmi párhuzamokra hívták föl figyelmemet az ESP-val nyert virtuális barátok.
Mikor egy franciát megkérdeztem tudja-e, hogy melyik európai fővárosok voltak történelmi magyar városok, tudta, hogy Bratislava és Beograd a 2 főváros. Magyar nevüket nem tudta, de azt igen, hogy Mátyás királyunk apja "Jean Hunyadi" 1456-ben győzött a törökök ellen, vagyis ugyanabban az évben, amikor náluk Jeanne d'Arc-ot küldték máglyára.
Egy lengyel barát meg arra figyelmeztetett, hogy a hasonló évszám: 1567 miről nevezetes.
Tudja itt is vki?

Arra ki emlékszik, hogy G.B.Show J.d'Arc-ról írt drámájának utolsó mondataként milyen kérdéssel hívja föl a figyelmet egy különleges történelmi párhuzamra?

Az utolsó jelenet időugrással a 20.sz.első felében játszódik /1920-ban?/. Annak a főpapnak az álmában, aki Jean d'Arc szentté avatásában fontos szerepet játszott, megjelenik az orleans-i szűz. Bejelenti, hogy ha már szentté avatták, akkor visszajön a világba. A pap rémülten tiltakozik, hogy maradjon csak ott, ahol van. Mire a lány így fohászkodik: "Uram, mikor lesz képes világod befogadni a szentjeidet?"

Különös könyvet találtam kerületi könyvtárunk kiselejtezett kötetei között (ezek egyenként 50.- Ft ért megvásárolhatók!):
Voltaire: XII. károly.
Róla eddig felületesen csak Szyenkiewicz-nél olvastam a svédek hódító háborúiról ezen kiemelkedő király vezetésével.
Nem emlékszem, hogy történelemből egyáltalán említették volna a tankönyvek.
A svédekről számomra meglepő jellemzést ad Voltair könyvében. Számomra mégsem ez volt a fontos, hanem a lengyelek történelmének szörnyűségeit szembe állítva a mienkkel.
Úgy érzem, mi többet panaszkodunk, ők pedig többre vitték.

Ki tudja, hogy a rigómezei csatára (1389) mért aktuális emlékezni manapság?

tibisko0608:Ki tudja, hogy a rigómezei csatára (1389) mért aktuális emlékezni manapság?

A mai Koszovót hívták annak idején Rigómezőnek. A nevezetes csatában a törökök súlyos vereséget mértek a szerbekre. Tudja vki, hogy miért ünneplik ezt a szerbek?

Emlékiratokat olvasni nem volt kedvem, amíg Márai naplóiba nem kezdtem bele. Amint belemerültem személyes történelemkönyvként olvastam. Az addig üres nevekkel és évszámokkal betáplált történelmi események szinte személyes élménnyé váltak.
A történelem tanításához mért nem használják föl az irodalmi élményket? Még a népszerű Egri csillagokat is csak /?/ remek ifjúsági olvasmányként izguljuk végig, de van, aki a történelemben tanultakkal megpróbálná összekapcsolni? Elolvasása után jobban ismerjük a Törökvilág Magyarországon-t? Jókai ilyen című regényét ma már aligha olvassa el bárki. Vagy mégis?

nadmihaly:Emlékiratokat olvasni nem volt kedvem, amíg Márai naplóiba nem kezdtem bele. Amint belemerültem személyes történelemkönyvként olvastam. Az addig üres nevekkel és évszámokkal betáplált történelmi események szinte személyes élménnyé váltak.
A történelem tanításához mért nem használják föl az irodalmi élményket? Még a népszerű Egri csillagokat is csak /?/ remek ifjúsági olvasmányként izguljuk végig, de van, aki a történelemben tanultakkal megpróbálná összekapcsolni? Elolvasása után jobban ismerjük a Törökvilág Magyarországon-t? Jókai ilyen című regényét ma már aligha olvassa el bárki. Vagy mégis?

Ha nem is manapság, de gimnazista koromban én is olvastam egy sor más Jókai regényt követően. Ha jól emlékszem korban az Erdély aranykorát követi és nagyrészt Erdélyben játszódik. Igaz?

A közelmultban játszották az Erdély aranykorát 2részes TV filmként.
Korábban sosem láttam, de nagyon tetszett, régi nagy szinészeinkkel. Már nagyrészt elfelejtettem, de most előjött, különösen Teleki diplomáciai mesterkedése. Jókai talán rosszabb színben tünteti föl a "vén rókát", mint megérdemelné.
Jó diplomatákra minden korban, minden országnak szüksége lenne.

robibácsi:

toni692:A közelmultban játszották az Erdély aranykorát 2részes TV filmként.
Korábban sosem láttam, de nagyon tetszett, régi nagy szinészeinkkel. Már nagyrészt elfelejtettem, de most előjött, különösen Teleki diplomáciai mesterkedése. Jókai talán rosszabb színben tünteti föl a "vén rókát", mint megérdemelné.
Jó diplomatákra minden korban, minden országnak szüksége lenne.

Találkoztam olyan véleményekkel, hogy a diplomácia ravaszkodás, szégyenletes nekünk "derekas, egyenes" magyaroknak.
Ilyen alapállásból sokat veszítettünk már történelmünk során.
Fráter György rendkívüli tehetséggel, ügyesen próbálta irányítani a török megszállás alatt senyvedő országot legalább Erdélyben. Mielőtt érvénysíteni tudta volna célkitűzéseit, orvul megölték.

Nem sokkal később Teleki ért el sokat jó diplomáciával Erdélyben a török és a Habsburgok, no meg az önző magyar nagyurak között lavírozva.
Manapság Koszovóban és Montenegróban tudták érvényesíteni saját érdekeiket jó diplomáciával.
A Vajdaságban is összefogással érhetnek el jobb eredményeket a kisebbségi magyarok, szerintem ez is diplomácia: mások nézeteit megérteni, a mangunkéval összeegyeztetni.
Ennyit kellett volna már tanulnunk a történelmi példákból.