본문으로
댓글 쓰기

zsoltár, műdal, népdal, nóta

글쓴이: nadmihaly, 2008년 4월 29일

글: 7

언어: Magyar

nadmihaly (프로필 보기) 2008년 4월 29일 오전 10:17:40

Ezek rokonértelmű szavak vagy műfaji megjelölések?
Ha valakit zavar itt a már jó néhány zenei vonatkozású téma, hadd hívjam föl a figyelmét, hogy a zene is nemzetközi nyelv.
Sőt az Eo terjesztésében is fontos a szerepe, hiszen könnyebb énekelve, dalokkal tanulni szöveget, eszperantóra fordított szövegekkel bővíteni szókincsünket.
Bár én nem ezért vetettem föl ezt az új témát, de saját indokaimmal inkább ksőbb hozakodnék elő. Legszívesebben mások hozzászólása után.

toni692 (프로필 보기) 2008년 5월 1일 오후 7:28:25

Érdemes lenne ezeket egymáshoz viszonyítva is megtárgyalni, de ezúttal hadd emeljem ki csak az elsőt, annak is csak magyar vonatkozását.
Azt hiszem szépségének és jelentőségének messze nem megfelelően ismert nálunk a Magyar Zsoltár, a Psalmus Hungaricus, Kodály remeke, Kecskeméti Vég Mihály prédikátor gyönyerű magyar szövegére az 55-ik Dávid zsoltár után. A szöveg napi imaként is csodálatos. Ha oktalanul - vagy akár nem úgy, de mégis - mérgelődöm a 2-3 strófát mormolom, az megnyugtat:

Istenem Uram! kérlek tégedet,
Fordítsad reám szent szemeidet,
Nagy szükségemben ne hagyj engemet,
Mert megemészti nagy bánat szívemet.

Csak sívok, rívok nagy nyavalyámban,
Elfogyatkoztam gondolatimban,
Megkeseredtem nagy búsultomban,
Ellenségemre való haragomban.

tarpali (프로필 보기) 2008년 5월 2일 오후 10:20:27

Szerintem a:
zsoltár: verses, gyakran énekelt imádság,
műdal: zeneszerző által megzenésített, kísérettel (gyakran zongorával vagy zenekarral) ellátott vers (ritkán próza),
népdal: szövegének és dallamának szerzője egyaránt ismeretlen, de a falusi közösség által énekelt és variáltan csíszolt ének (Bartók ezért nevezte parasztdalnak),
műdal: szerzője ismert, de nem neves, különösebben tehetséges. Könnyen mejegyezhető szövege és dallama alapján népszerű. Többnyire cigányzenekar kíséretében, mulatságokon, vendéglőkben, kocsmákban játsszák.

toni692 (프로필 보기) 2008년 5월 3일 오전 8:19:04

Nem annyira közismert, mint a Bartók Concerto-jában hallható zsoltár Liszt első szimfónikus költeményében, a V.Hugo nagy versének hatására írt: Amit a hegyen hallani - ez a mi Hegyi szimfóniánk - valamint Lajtha VII.szimfóniájának harmadik tételében. A Lajtha által komponált és nagyon ritkán hallható - talán még mindig azért, mert 1956 emlékére szerezte 1957-ben?! - zsoltár háromszori megszólaltatását harangkondítás előzi meg. Harmadszórra, a szimfónia lezárásaként a magyar himnusz (mollba fordított!) első sorába torkollik. Ahol a dallam a magyar szó énekléséig ér:
a zenekar óriási hangerővel eltapossa...

joco (프로필 보기) 2008년 5월 4일 오후 3:54:31

Liszt magyar rapszódiáit - legalább az első 14-et a 19-ből - ugyanúgy magyar nóták dallamára komponálta, mint Brahms a magyar táncait. Akkor a magyar paraszt dalokat - Bartók és Kodály értelmében - még nem különböztették meg a nótáktól.
Bár az Eo-ban a minősítést lehet csökkenteni (beleta) és fokozni (belega), de vajon az aláminősítést is? pl. kantacxeto? vagy fikanteto? Szerintem nem! Ellenvélemény? Ötlet?

nadmihaly (프로필 보기) 2008년 5월 4일 오후 4:11:46

Nagy ajándék nekünk, magyaroknak, hogy Kodály és Bartók mellett még Lajtha és Dohnányi is készített olyan remek népdal feldolgozásokat, hogy azok műdalnak is tekinthetők.
Ki minősíthetné ezeket a csodálatos feldolgozásokat a műdalok alá?
Nem szégyen, hogy Kodály összes (11 füzetben kiadott) zongorakíséretes feldolgozása mind máig sem jelent meg hangzó formában, CD-n?

robibácsi (프로필 보기) 2008년 5월 10일 오전 9:50:37

Sokat foglalkoztatott a magyar nóták és népdalok különbsége, összehasonlítása.
Valószínűleg más nemzeteknél is van ilyen különbség. Az oroszoknál pl. az Ocxi cxornie / Fekete szemek és a Moskovskije vecheri / Moszkvai esték tipikusan népszerű nóták, mig pl. a Na pole berozka stojala
/Állt egy ifjú nyírfa a réten - amit Csajkovszkij IV. szinfónájában fölhasznált, variált - igazi népdal.
Kodály előadásokban is megmutatta fontos különbségüket, a népdalok értékesebb voltát, bár éppen azok a kevésbé népszerűek. Vajon miért?

다시 위로