Al la enhavo

nyelvismeret, nyelvtudás, nyelvhasználat

de tibisko0608, 2006-aŭgusto-19

Mesaĝoj: 16

Lingvo: Magyar

tibisko0608 (Montri la profilon) 2006-aŭgusto-19 20:07:32

Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.

tarpali (Montri la profilon) 2006-aŭgusto-20 14:31:15

Engem érdekelne a beszámolód!
Tetszik a 3as megkülönböztetés.
Jó volna túljutnunk a nyelvtudás irányában - EP szerint - megtett első lépésen, mármint hogy: "magyarul már nem értjük egymást".

toni692 (Montri la profilon) 2006-aŭgusto-22 19:20:48

tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++

tarpali (Montri la profilon) 2006-aŭgusto-29 10:01:02

toni692:
tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
Nekem is tetszik a japáni "szólegózás", pl:
ikebana - vízvirág
Nippon /Japán/ - a Nap eredete > a fölkelő nap országa
Tokyo - Keleti főváros
Kyoto - Nyugati főváros
de a kínaiban is:
ZhongKuo /kína/ - Központi Birodalom
Bejcxing - Északi főváros
Nancxing - Déli főváros

Várom a helyesbítéseket atyafiak /tudtok hasonló megszólítást más nyelvben? ridulo.gif/, ha vmit rosszul tudtam de még inkább további példákat.

gxis baldau - espereble

toni692 (Montri la profilon) 2006-aŭgusto-30 20:48:25

Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?

tibisko0608 (Montri la profilon) 2006-aŭgusto-30 21:31:34

tarpali:Engem érdekelne a beszámolód!
Tetszik a 3as megkülönböztetés.
Jó volna túljutnunk a nyelvtudás irányában - EP szerint - megtett első lépésen, mármint hogy: "magyarul már nem értjük egymást".
Azt hiszem sokan azért nem merik nyelvtudásukat használni, mert félnek, hogy hibáznak, pedig az elkövetett hibákból lehet talán a legjobban, legkönnyebben megjegyezhetően tanulni.
Ne feledjük: "hibázni emberi dolog.
Az e-o világos, egyszerű, sőt logikus szerkezete még a hibás szövegek érthetőségét is jobban biztosítja mint - véleményem szerint - a legtöbb "természetes" nyelv.

eszpi (Montri la profilon) 2006-septembro-03 14:22:33

toni692:Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?
Én nem tudom, de érdekel: melyik nyelvben?

tibisko0608 (Montri la profilon) 2006-septembro-03 18:37:02

eszpi:
toni692:Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?
Én nem tudom, de érdekel: melyik nyelvben?
A latinban. Meglepő?

toni692 (Montri la profilon) 2006-septembro-06 06:57:43

tarpali:
toni692:
tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
Nekem is tetszik a japáni "szólegózás", pl:
ikebana - vízvirág
Nippon /Japán/ - a Nap eredete > a fölkelő nap országa
Tokyo - Keleti főváros
Kyoto - Nyugati főváros
de a kínaiban is:
ZhongKuo /kína/ - Központi Birodalom
Bejcxing - Északi főváros
Nancxing - Déli főváros

Várom a helyesbítéseket atyafiak /tudtok hasonló megszólítást más nyelvben? ridulo.gif/, ha vmit rosszul tudtam de még inkább további példákat.

gxis baldau - espereble
A franciák a copain-t használják haver értelemben (az ami - barát megnevezést sokkal szűkebb körben használják, mint nálunk), bár inkább a kenyeres pajtásnak felel meg /együtt kenyerező, étkező?/
a testi lelki jóbaráthoz hasonlót tud vajon más nyelv?

toni692 (Montri la profilon) 2006-septembro-25 16:05:42

Úgy tudom a héberben nincs testvér szó: anyja fiának ill. lányának hívják.
Bár a legtöbb nyelvben a fiatalabb és idősebb testvér /öccs, húg, ill. báty, nővér/ megnevezésére sincs külön szó és ugyanígy az E-óba sem kerültek be ilyen szavak, azt hiszem nem vezetne félreértéshez - aligha gondolnánk magasságkülönbségre - ha frat/et/in/o-t, ill. frat/eg/in/o-t használnánk.
Véleményetek?

Reen al la supro