לתוכן העניינים

nyelvismeret, nyelvtudás, nyelvhasználat

של tibisko0608, 19 באוגוסט 2006

הודעות: 16

שפה: Magyar

tibisko0608 (הצגת פרופיל) 19 באוגוסט 2006, 20:07:32

Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.

tarpali (הצגת פרופיל) 20 באוגוסט 2006, 14:31:15

Engem érdekelne a beszámolód!
Tetszik a 3as megkülönböztetés.
Jó volna túljutnunk a nyelvtudás irányában - EP szerint - megtett első lépésen, mármint hogy: "magyarul már nem értjük egymást".

toni692 (הצגת פרופיל) 22 באוגוסט 2006, 19:20:48

tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++

tarpali (הצגת פרופיל) 29 באוגוסט 2006, 10:01:02

toni692:
tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
Nekem is tetszik a japáni "szólegózás", pl:
ikebana - vízvirág
Nippon /Japán/ - a Nap eredete > a fölkelő nap országa
Tokyo - Keleti főváros
Kyoto - Nyugati főváros
de a kínaiban is:
ZhongKuo /kína/ - Központi Birodalom
Bejcxing - Északi főváros
Nancxing - Déli főváros

Várom a helyesbítéseket atyafiak /tudtok hasonló megszólítást más nyelvben? ridulo.gif/, ha vmit rosszul tudtam de még inkább további példákat.

gxis baldau - espereble

toni692 (הצגת פרופיל) 30 באוגוסט 2006, 20:48:25

Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?

tibisko0608 (הצגת פרופיל) 30 באוגוסט 2006, 21:31:34

tarpali:Engem érdekelne a beszámolód!
Tetszik a 3as megkülönböztetés.
Jó volna túljutnunk a nyelvtudás irányában - EP szerint - megtett első lépésen, mármint hogy: "magyarul már nem értjük egymást".
Azt hiszem sokan azért nem merik nyelvtudásukat használni, mert félnek, hogy hibáznak, pedig az elkövetett hibákból lehet talán a legjobban, legkönnyebben megjegyezhetően tanulni.
Ne feledjük: "hibázni emberi dolog.
Az e-o világos, egyszerű, sőt logikus szerkezete még a hibás szövegek érthetőségét is jobban biztosítja mint - véleményem szerint - a legtöbb "természetes" nyelv.

eszpi (הצגת פרופיל) 3 בספטמבר 2006, 14:22:33

toni692:Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?
Én nem tudom, de érdekel: melyik nyelvben?

tibisko0608 (הצגת פרופיל) 3 בספטמבר 2006, 18:37:02

eszpi:
toni692:Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?
Én nem tudom, de érdekel: melyik nyelvben?
A latinban. Meglepő?

toni692 (הצגת פרופיל) 6 בספטמבר 2006, 06:57:43

tarpali:
toni692:
tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
Nekem is tetszik a japáni "szólegózás", pl:
ikebana - vízvirág
Nippon /Japán/ - a Nap eredete > a fölkelő nap országa
Tokyo - Keleti főváros
Kyoto - Nyugati főváros
de a kínaiban is:
ZhongKuo /kína/ - Központi Birodalom
Bejcxing - Északi főváros
Nancxing - Déli főváros

Várom a helyesbítéseket atyafiak /tudtok hasonló megszólítást más nyelvben? ridulo.gif/, ha vmit rosszul tudtam de még inkább további példákat.

gxis baldau - espereble
A franciák a copain-t használják haver értelemben (az ami - barát megnevezést sokkal szűkebb körben használják, mint nálunk), bár inkább a kenyeres pajtásnak felel meg /együtt kenyerező, étkező?/
a testi lelki jóbaráthoz hasonlót tud vajon más nyelv?

toni692 (הצגת פרופיל) 25 בספטמבר 2006, 16:05:42

Úgy tudom a héberben nincs testvér szó: anyja fiának ill. lányának hívják.
Bár a legtöbb nyelvben a fiatalabb és idősebb testvér /öccs, húg, ill. báty, nővér/ megnevezésére sincs külön szó és ugyanígy az E-óba sem kerültek be ilyen szavak, azt hiszem nem vezetne félreértéshez - aligha gondolnánk magasságkülönbségre - ha frat/et/in/o-t, ill. frat/eg/in/o-t használnánk.
Véleményetek?

לראש הדף