Ujumbe: 16
Lugha: Magyar
tibisko0608 (Wasifu wa mtumiaji) 19 Agosti 2006 8:07:32 alasiri
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
tarpali (Wasifu wa mtumiaji) 20 Agosti 2006 2:31:15 alasiri
Tetszik a 3as megkülönböztetés.
Jó volna túljutnunk a nyelvtudás irányában - EP szerint - megtett első lépésen, mármint hogy: "magyarul már nem értjük egymást".
toni692 (Wasifu wa mtumiaji) 22 Agosti 2006 7:20:48 alasiri
tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
tarpali (Wasifu wa mtumiaji) 29 Agosti 2006 10:01:02 asubuhi
toni692:Nekem is tetszik a japáni "szólegózás", pl:tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
ikebana - vízvirág
Nippon /Japán/ - a Nap eredete > a fölkelő nap országa
Tokyo - Keleti főváros
Kyoto - Nyugati főváros
de a kínaiban is:
ZhongKuo /kína/ - Központi Birodalom
Bejcxing - Északi főváros
Nancxing - Déli főváros
Várom a helyesbítéseket atyafiak /tudtok hasonló megszólítást más nyelvben?
/, ha vmit rosszul tudtam de még inkább további példákat.gxis baldau - espereble
toni692 (Wasifu wa mtumiaji) 30 Agosti 2006 8:48:25 alasiri
tibisko0608 (Wasifu wa mtumiaji) 30 Agosti 2006 9:31:34 alasiri
tarpali:Engem érdekelne a beszámolód!Azt hiszem sokan azért nem merik nyelvtudásukat használni, mert félnek, hogy hibáznak, pedig az elkövetett hibákból lehet talán a legjobban, legkönnyebben megjegyezhetően tanulni.
Tetszik a 3as megkülönböztetés.
Jó volna túljutnunk a nyelvtudás irányában - EP szerint - megtett első lépésen, mármint hogy: "magyarul már nem értjük egymást".
Ne feledjük: "hibázni emberi dolog.
Az e-o világos, egyszerű, sőt logikus szerkezete még a hibás szövegek érthetőségét is jobban biztosítja mint - véleményem szerint - a legtöbb "természetes" nyelv.
eszpi (Wasifu wa mtumiaji) 3 Septemba 2006 2:22:33 alasiri
toni692:Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?Én nem tudom, de érdekel: melyik nyelvben?
tibisko0608 (Wasifu wa mtumiaji) 3 Septemba 2006 6:37:02 alasiri
eszpi:A latinban. Meglepő?toni692:Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?Én nem tudom, de érdekel: melyik nyelvben?
toni692 (Wasifu wa mtumiaji) 6 Septemba 2006 6:57:43 asubuhi
tarpali:A franciák a copain-t használják haver értelemben (az ami - barát megnevezést sokkal szűkebb körben használják, mint nálunk), bár inkább a kenyeres pajtásnak felel meg /együtt kenyerező, étkező?/toni692:Nekem is tetszik a japáni "szólegózás", pl:tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
ikebana - vízvirág
Nippon /Japán/ - a Nap eredete > a fölkelő nap országa
Tokyo - Keleti főváros
Kyoto - Nyugati főváros
de a kínaiban is:
ZhongKuo /kína/ - Központi Birodalom
Bejcxing - Északi főváros
Nancxing - Déli főváros
Várom a helyesbítéseket atyafiak /tudtok hasonló megszólítást más nyelvben?
gxis baldau - espereble
a testi lelki jóbaráthoz hasonlót tud vajon más nyelv?
toni692 (Wasifu wa mtumiaji) 25 Septemba 2006 4:05:42 alasiri
Bár a legtöbb nyelvben a fiatalabb és idősebb testvér /öccs, húg, ill. báty, nővér/ megnevezésére sincs külön szó és ugyanígy az E-óba sem kerültek be ilyen szavak, azt hiszem nem vezetne félreértéshez - aligha gondolnánk magasságkülönbségre - ha frat/et/in/o-t, ill. frat/eg/in/o-t használnánk.
Véleményetek?