nyelvismeret, nyelvtudás, nyelvhasználat
ca, kivuye
Ubutumwa 16
ururimi: Magyar
tibisko0608 (Kwerekana umwidondoro) 19 Nyandagaro 2006 20:07:32
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
tarpali (Kwerekana umwidondoro) 20 Nyandagaro 2006 14:31:15
Tetszik a 3as megkülönböztetés.
Jó volna túljutnunk a nyelvtudás irányában - EP szerint - megtett első lépésen, mármint hogy: "magyarul már nem értjük egymást".
toni692 (Kwerekana umwidondoro) 22 Nyandagaro 2006 19:20:48
tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
tarpali (Kwerekana umwidondoro) 29 Nyandagaro 2006 10:01:02
toni692:Nekem is tetszik a japáni "szólegózás", pl:tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
ikebana - vízvirág
Nippon /Japán/ - a Nap eredete > a fölkelő nap országa
Tokyo - Keleti főváros
Kyoto - Nyugati főváros
de a kínaiban is:
ZhongKuo /kína/ - Központi Birodalom
Bejcxing - Északi főváros
Nancxing - Déli főváros
Várom a helyesbítéseket atyafiak /tudtok hasonló megszólítást más nyelvben? /, ha vmit rosszul tudtam de még inkább további példákat.
gxis baldau - espereble
toni692 (Kwerekana umwidondoro) 30 Nyandagaro 2006 20:48:25
tibisko0608 (Kwerekana umwidondoro) 30 Nyandagaro 2006 21:31:34
tarpali:Engem érdekelne a beszámolód!Azt hiszem sokan azért nem merik nyelvtudásukat használni, mert félnek, hogy hibáznak, pedig az elkövetett hibákból lehet talán a legjobban, legkönnyebben megjegyezhetően tanulni.
Tetszik a 3as megkülönböztetés.
Jó volna túljutnunk a nyelvtudás irányában - EP szerint - megtett első lépésen, mármint hogy: "magyarul már nem értjük egymást".
Ne feledjük: "hibázni emberi dolog.
Az e-o világos, egyszerű, sőt logikus szerkezete még a hibás szövegek érthetőségét is jobban biztosítja mint - véleményem szerint - a legtöbb "természetes" nyelv.
eszpi (Kwerekana umwidondoro) 3 Nyakanga 2006 14:22:33
toni692:Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?Én nem tudom, de érdekel: melyik nyelvben?
tibisko0608 (Kwerekana umwidondoro) 3 Nyakanga 2006 18:37:02
eszpi:A latinban. Meglepő?toni692:Ki tudja, hogy melyik nyelvben nincs az igen szónak megfelelője?Én nem tudom, de érdekel: melyik nyelvben?
toni692 (Kwerekana umwidondoro) 6 Nyakanga 2006 06:57:43
tarpali:A franciák a copain-t használják haver értelemben (az ami - barát megnevezést sokkal szűkebb körben használják, mint nálunk), bár inkább a kenyeres pajtásnak felel meg /együtt kenyerező, étkező?/toni692:Nekem is tetszik a japáni "szólegózás", pl:tibisko0608:Érdekelne ki mennyire jutott a nyelvek ismeretével, elsajátításával és gyakorlati használatával.A nyelvismerettel, nyelvtanulással kapcsolatos minden tapasztalat érdekel.
Saját tapasztalataimról is beszámolnék, ha többeket érdekel ez a téma.
Valamennyi ismeretet idegen nyelvekről a legtöbb ember összegyűjt élete folyamán, bár esetleg egyiket sem tanulta meg, nem tudja használni.
Engem különösen megragadnak az egyes nyelvek olyan tulajdonságai, amelyekkel mások nem rendelkeznek vagy különlegességeik.
Példákon jobban meg tudom mutatni, hogy mire gondolok.
1. az ógörögben 3 nagyon különböző szóval fejezik ki a szeretetet, szerelmet:
- agapos /önzetlen, önfeláldozó, fratamo?/
- filos /kiválasztó, bizonyos dologra irányuló, elektamo, mint: filosofia: a bölcsesség /és "a fizetés elkerülésé"-nek!/ szeretete,
- eros /vonzalom, altiramo, ma ezt a sexre vonatkoztatják, ami az eredeti fogalom leszűkítése/
2. a kinai köszöntés: saluton > ni hao > Ön/te jó (vagy)
3. a héber köszöntés: shalom - béke
4. a /számomra kedves, fura/ japán szó:
múzeum > hatsubotsukan < régi tárgyak hivatala
++++
ikebana - vízvirág
Nippon /Japán/ - a Nap eredete > a fölkelő nap országa
Tokyo - Keleti főváros
Kyoto - Nyugati főváros
de a kínaiban is:
ZhongKuo /kína/ - Központi Birodalom
Bejcxing - Északi főváros
Nancxing - Déli főváros
Várom a helyesbítéseket atyafiak /tudtok hasonló megszólítást más nyelvben? /, ha vmit rosszul tudtam de még inkább további példákat.
gxis baldau - espereble
a testi lelki jóbaráthoz hasonlót tud vajon más nyelv?
toni692 (Kwerekana umwidondoro) 25 Nyakanga 2006 16:05:42
Bár a legtöbb nyelvben a fiatalabb és idősebb testvér /öccs, húg, ill. báty, nővér/ megnevezésére sincs külön szó és ugyanígy az E-óba sem kerültek be ilyen szavak, azt hiszem nem vezetne félreértéshez - aligha gondolnánk magasságkülönbségre - ha frat/et/in/o-t, ill. frat/eg/in/o-t használnánk.
Véleményetek?