Függő beszéd mellékmondat, amely valakinek a kijelentését, gondolatát, véleményét, döntését, kérdését, megjegyzését stb. mondja el újra. Gyakran kicsit meg kell változtatni az eredeti kijelentés vagy gondolat formáját. A függő beszéd különbözik az egyenes beszédtől, azaz a változatlan idézettől, mely nem mellékmondat, és amelynek nincs alárendelő kötőszava. Az egyenes beszéd gyakran idézőjelek között jelenik meg és kettőspont után.
| Egyenes beszéd: | Petro diris: "Mi volas doni ion al vi." - Péter azt mondta: Szeretnék adni valamit neked. |
|---|---|
| Függő beszéd: | Petro diris, ke li volas doni ion al mi. - Péter azt mondta, hogy valamit akar adni nekem. |
| Egyenes beszéd: | Karlo demandis: "Ĉu vi volas iri kun mi?" - Karlo megkérdezte: Akarsz velem jönni? |
|---|---|
| Függő beszéd: | Karlo demandis, ĉu mi volas iri kun li. - Karlo megkérdezte, hogy akarok-e vele menni. |
Függő beszéd rendszerint ke-mondat vagy kérdő mellékmondat. Egy ilyen mellékmondat leggyakrabban egy olyan ige kiegészítőjeként áll, mint diri, krii, pensi, scii, decidi, skribi, kompreni, rimarki, vidi, demandi, voli, aŭdi stb.: Li diris, ke li estis feliĉa. (Azt mondta, hogy boldog volt.) Ŝi pensis, ke ŝi estis feliĉa. (Azt gondolta, hogy boldog volt.)
Függő beszéd megjelenhet olyan szavak bővítményeként, mint penso, decido, demando, timo stb.: Li havis la penson, ke li estas feliĉa. (Az volt a gondolata, hogy boldog.) La decido estis, ke Petro estu prezidanto. (Az volt a döntés, hogy Petro legyen az elnök.) Ili faris la demandon, ĉu ili povas partopreni. (Feltették azt a kérdést, hogy résztvehetnek-e.)
A függő beszéd megjelenhet alanyként ŝajni, esti evidente, esti dube, esti klare, esti (ne)eble, esti verŝajne stb. mellett: Ŝajnis, ke pluvas. (Úgy látszott, hogy esik.) Estis evidente, ke li ne estas feliĉa. (Magától értedő volt, hogy nem boldog.)
Igealakok a függő beszédben
Egyes nyelvekben a függő beszédben néha meg kell változtatni az igealakot. Az eszperantóban mindig megőrizzük az eredeti igealakot:
-
Li diris: "Mi volas manĝi". → Li diris, ke li volas manĝi. - Azt mondta: "Enni akarok." → Azt mondta, hogy enni akar.
A volas AS végződése az eredeti közlés jelen ideje. Ne változtassuk meg IS.
-
Li diris: "Mi tiam loĝis en Ĉinujo." → Li diris, ke li tiam loĝis en Ĉinujo. - Azt mondta: Akkor Kínában laktam. → Azt mondta, hogy akkor Kínában lakott.
A loĝis IS végződése az eredeti közlésnél korábbi időre utal. Hiba lenne, ha megváltoztatnánk estis loĝinta.
-
Ŝi demandis: "Ĉu vi iros kun mi al kinejo?" → Ŝi demandis, ĉu mi iros kun ŝi al kinejo. - Azt kérdezte tőlem: Eljössz velem moziba? → Azt kérdezte tőlem, hogy elmegyek-e vele moziba.
Az iros OS végződése az eredeti kérdéshez képest későbbi időre utal. Hiba lenne megváltoztatni estis ironta vagy volis iri. Ha az eredeti kérdés ez lenne: Ĉu vi volas iri kun mi? (Szeretnél velem jönni?), így mondanánk: Ŝi demandis, ĉu mi volas iri kun ŝi. (Azt kérdezte, hogy szeretnék-e vele menni.
-
Li ne komprenis: "Kial ŝi ne volas partopreni?" → Li ne komprenis, kial ŝi ne volas partopreni. - Nem értette: Miért nem akar részt venni? → Nem értette, miért nem akar részt venni.
A volas AS végződése mutatja az eredeti kérdés idejét.
- Ili ordonis: "Paku tuj vian valizon!" → Ili ordonis, ke mi tuj paku mian valizon. - Megparancsolták: "Csomagold össze mindjárt a bőröndödet!" →Ili ordonis, ke mi tuj paku mian valizon. (Megparancsolták, hogy rögtön pakoljam össze a bőröndömet.)
-
Ŝi esperis, ke ŝi ilin trovos. - Remélte, hogy megtalálja őket.
Az eredeti gondolat ez volt: "Mi ilin trovos."
-
Ŝi estis plena de timo, ke la infano mortos. - Tele volt félelemmel amiatt, hogy a gyermek meghal.
Félt és azt gondolta: "La infano mortos!"
-
Li metis la kondiĉon, ke oni ne instruu al ŝi la Kristanan religion. - Az volt a feltétele, hogy ne tanítsák neki a keresztény vallást.
Azt mondta: "Ne instruu al ŝi..."
-
Ŝajnis al ŝi, ke ŝin ĉirkaŭas unu sola densa barilo el traboj. - Úgy tűnt neki, hogy egyetlen sűrű gerendákból álló korlát veszi körül.
Azt gondolta: "Min ĉirkaŭas...", mert így tűnt neki.
Vonatkozó mellékmondatok rendszerint nem mesélik újra a kijelentést vagy gondolatot. Az ilyen mellékmondatokban az igeidők az abszolút jelenhez kapcsolódnak:
-
Mi ne konis tiun, kiu venis. - Nem ismertem azt, aki jött.
Konis és venis, mindegyik ige a most előtti időre utal. Valószínűleg ugyanarra az időre utalnak.
-
Mi ne konis la personon, kiu estis baldaŭ venonta tra la pordo. - Nem ismertem azt a személyt, aki éppen bejönni készült az ajtón.
Mind konis, mind estis a most előtti időt mutatja. Venonta ezután az elmúlt idő utáni időre mutat.
Idő- és helyhatározószók a függő beszédben
Ha az idézett mondatban időjelölő kifejezés van, rendszerint változatlanul maradhat a függő beszédben. Néhány időhatározó szó mégis függ az abszolút jelentől, ezért egyes esetekben a félreértések elkerülése miatt meg kell változtatni. Ilyen szavak hodiaŭ, morgaŭ, hieraŭ, antaŭhieraŭ és postmorgaŭ. Azok a mondatok, amelyekben az ilyen időhatározó szót meg kell változtatni, elég ritkák:
-
Pasintan lundon li diris: "Mi ne laboros hodiaŭ!" → Pasintan lundon li diris, ke li ne laboros tiun tagon. - Múlt hétfőn mondta: "Nem dolgozom ma!" → Pasintan lundon li diris, ke li ne laboros tiun tagon. (A múlt hétfőn mondta, hogy nem fog dolgozni azon a napon.)
Ha meghagynánk hodiaŭ a mellékmondatban, arról a napról lenne szó, amelyben az egész mondatot mondták ki.
-
Morgaŭ li verŝajne diros: "Mi estis malsana hieraŭ!" → Morgaŭ li verŝajne diros, ke li estis malsana hodiaŭ. - Holnap valószínűleg ezt mondaná: "Mi estis malsana hieraŭ!" → Holnap valószínűleg ezt mondaná, hogy ma beteg volt.
Ha hieraŭ használnánk a függő beszédben, akkor a korábbi napról lenne szó, mielőtt még elhangzott az egész mondatban. Valóban ő a mai napról beszél és így változtassuk mi is hodiaŭra.
- Antaŭ unu semajno li demandis al mi: "Ĉu vi venos al mi morgaŭ?" → Antaŭ unu semajno li demandis al mi, ĉu mi venos al li la postan tagon. - Egy héttel ezelőtt megkérdezte tőlem: "Jössz hozzám holnap?" → Egy héttel ezelőtt megkérdezte tőlem, hogy jövök-e hozzá a következő napon.
Elbeszélésekben mégis egyes esetekben változatlanul hagyjuk hodiaŭ, hieraŭ és morgaŭ: Li renkontis konaton, junan poeton, kiu rakontis al li, ke morgaŭ [= la postan tagon] li komencos sian someran vojaĝon. Ez a mondat egy mesében fordul elő, és aligha származhat zavar az igazi holnappal kapcsolatban.
Az olyan alakok, mint hieraŭo, hieraŭa tago, morgaŭo, morgaŭa tago gyakran használjuk az abszolút jelentől függetlenül.
A nun időhatározó szót egyes esetekben meghagyhatjuk a függő beszédben a világosság kedvéért, de leggyakrabban ez nem szükséges: Hieraŭ li diris: "Mi volas fari tion nun kaj ne poste!" → Hieraŭ li diris, ke li volas fari tion nun kaj ne poste. Lehetne cserélni tiam, tiumomente vagy esetleg tujHieraŭ li diris: "Mi volas fari tion nun kaj ne poste!" →, de nun is megfelelő.
Az idézett mondatban levő helyhatározói kifejezésnek meg kell változnia egyes esetekben a függő beszédben, ha máshol újra elmeséljük a dolgot. Más esetekben egy ilyen változás természetes lehet, de nem feltétlenül:
- Karlo és Eva Párizsban vannak. Karlo Pekingről beszél és ezt mondja Evának: Mi iros tien.
- Eva később Petróval van együtt Pekingben, és újra elmeséli Petrónak: Karlo diris, ke li iros ĉi tien. (Vagy: ...ke li venos ĉi tien.)
- Petro és Eva Tokióban vannak és Petro mondja neki: Mi iam estis en Berlino.
- Eva és Karlo később Berlinben vannak és a lány újra elmeséli neki: Petro diris, ke li iam estis ĉi tie. Vagy: Petro diris, ke li iam estis en Berlino.
Névmások a függő beszédben
A függő beszédben a személyes és birtokos névmásoknak gyakran meg kell változniuk, ha a beszélő vagy a megszólított megváltozott.
- Karlo mondja: Mi estas tre feliĉa.
- Petro meséli Evának: Karlo diris, ke li estas tre feliĉa. Mi → li.
- Karlo mondja Evának: Mi amas vin.
- Petro kérdezi Evát: Ĉu li vere diris, ke li amas vin? Mi → li, vin
- Petro kérdezi Karlót: Ĉu vi vere diris, ke vi amas ŝin? Mi → vi, vin → ŝin
- Petro meséli Elizabetónak: Li fakte diris al ŝi, ke li amas ŝin. Mi → li, vin → ŝin
- Karlo mondja Petrónak és Evának: Mi amas ŝin.
- Petro meséli Evának: Li diris, ke li amas vin. Mi → li, ŝin → vin.